April March - While We’re Young (1996)
"This video is not available on mobile"
— nagy kedvencem
Ha vidéken vagyok néha tévézni is szoktam, szóval tegnap láttam a National Geographic Wildon, hogy Ausztráliában vannak ilyen betelepített, visszavadult pusók, amik túlságosan elszaporodtak, ezért vadásznak rájuk és ilyen GPS vevővel ellátott védőmellénybe öltöztetett kutyákkal üldözik őket, akár éjnek évadján is, meg nagyban mondja a Bruce, hogy az nem lenne humánus, ha simán lepuffantaná őket egy puskával, hanem fog inkább egy tőrt és beleszúrja egyenest az állat szívébe.
Ezekkel az arcokkal egyszerűen nem tudok betelni.
[Flash 9 is required to listen to audio.]
Louis Armstrong - Someday You’ll Be Sorry
napom
Teekanne untán Pickwick teát inni
borzasztó.
De tényleg, egyszerűen el sem tudom hinni, hogyan gondoltam utóbbiról, hogy jó. Mármint nem vagyok én ilyen nagy teaguru, aki szűrőzik meg bogyózik, sima filter a bögrébe mert praktikus és gyors. Baden-Wüttenbergben nagyterítésben Teekanne van és Milford, utóbbi árban valamivel drágább. Mivel életemben ezidáig egyszer ittam Milford teát, mert megkínáltak velemilyen vaníliás selymes borzadállyal, ami kb. tömény mesterséges aroma volt nulla teaízzel (először, utoljára és soha többé), szóval előítéletes ember vagyok, maradt a standard Teekanne és a rácsodálkozás, hogy odakint alig drágábban gyakorlatilag bármelyik alaptermék nem kicsit veri az itthonit, de ha írok mégegy tagmondatot, akkor rácsodálkozhatok mondjuk arra is, hogy germanizálódok és szabad asszociációban végtelen hosszúságú mondatokat tudok írni néha vesszővel elválasztva az újabb gondolatmeneteket, ezért vissza is terelném magam az eredeti témára, merthogy Teekannet láttam ám már magyar, de nem úgy magyar, mert egyébként francia hipermarketben is, természetesen csak a legrosszabb gyümölcsös variációkat, mert nálunk a gyümölcstea kell a népnek és egyébként is olvassa el mindenki a Kősüllő bácsi cikkét és értsen egyet vele + esetleg hozzá lehet még képzelni a kereslet-kínálat grafikon metszéspontját, és hogy a hiper-szupermarketek sem hülyék, azt árulnak, amire igény van. Ez minden, amit el szerettem volna mondani.
The Supremes
Ok, innentől fogva teljesen egyértelmű, hogy a Támad a Mars gonosz űrlényeit valójában Diana Rossról mintázták.
“Depending on the amount of time and participants, we define a project for every workshop.”
“Indeed, like in any endeavor, change and neural rewiring takes hard work over time.” : |
“There were differences between the groups.” Woo boy.
“Igaza volt: nem annyira szocializmusával, mint inkább nacionalizmusával tömörítette maga mögött tizenkét éven, győzelmen és vereségen át mindvégig a németek többségét, benne a munkásosztályét is.”
“Ilyenkor ugyanis a professzor megváltoztatta tudományos ütegeinek tüzelőállását, és a naív materialistát lesöpörte a színtérről olyan kétségbe nem vonható tények, és olyan racionálisan megmagyarázhatatlan jelenségek sortüzével, amilyenekről a szerencsétlen persze soha életében nem hallott.”
“Az én szabotázsellenes szakértelmemből fakadó feladatom az volt, hogy bizonyítékokat »gyártsak«, amelyek feketén-fehéren bebizonyítják: elkövették a szabotázst.”
“Akkoriban rockzenekarban játszottam a telepi fiúkkal.”
“A hatvanas években több fajsúlyos egyházi kérdés került az MSZMP PB elé.”
Francba a politikával, dehát ez a bemondólány/nő.. most persze lehetne ragozni meg jónásritázni, szeintem továbbra is akkor járnánk a legjobban, ha Németország egyszerűen annektálna minket.
[Flash 9 is required to listen to audio.]
Edda Művek - A kör (1984-85?)
Középiskolás fejjel sokat hallgattam Eddát, természetesen a Slamovics korszak dolgait csakis. Azután amikor egyetemi koliba kerültm a dc++ fájlmegosztó fénykorában próbáltam letölteni koncertfelvételeket tőlük, de végül nem találtam csak egyetlen albumot, amin nagyrészt ilyen soha ki nem adott számok voltak, mint például Rég vége, Hosszú az út, vagy az 1 koma 1, különböző fellépésekről, fogalmam sincs milyen szisztéma szerint sorszámozva. Plusz ott volt ez a könyvtárban, sorszám nélkül.
A sztori gyorsan ugyebár az, hogy az eredeti Edda művek 1983 decemberében feloszlott Pataky pedig kiment Norvégiába vendéglátózni. De 84-ben valamikor már vissza is jött és újralapította az Eddát. A pontos dátumot nem találtam meg, de Pataky a dal előtt tavaly októbert emleget és nekem az a tippem, hogy valószínűleg 84 októberében történhetett a dolog, amiért megpróbálták “kicsit kinyírni” és akkor a felvétel 85-ös. A kör közismert változata a szintén 85-ös 5. albumon van rajta, ez pedig annak a (koncert)felvétele előtt kellett, hogy keletkezzen.
A kanonizált verzióról nekem mindig is az volt a véleményem, hogy igen, ez egy ilyen nagy magyar rockszám, de igazán sohasem tetszett, ez a felvétel viszont teljesen más dimenzióba helyezte a számot. A bevezetőben semmi gitár, csak egy a sima piano akkordmenet, ami azután meg végig az egész dalon és biztosan rá lehetne mondani azt is, hogy dehát ez tök gagyi, szerintem hihetetlenül szép és melankólikus. Sokkal jobban passzol ez a zene a dal szövegéhez, mint a kemény riffek és a dobok. Oké, a gitárszóló az egy az egyben benne van már és el is vesz az élményből, viszont közben semmi gitározást nem hallani alatta és a dobok is sokkal finomabban szólnak. Persze az is lehet, hogy csak beleélem magam és valójában ott volt minden, csak le lett keverve, vagy másik sávon lett felvéve. Nem érdekel. Ha most megint nem hallgatnám olyan 4-5 évig, biztosan ugyanúgy meg tudna lepni, hogy ezígydejó.
P. Mobil - Örökmozgó (1977 - Lőrinci Ifjúsági Park)
Később a szám kalsszikus gitárriffel kezdődött, ezen a felvételen viszont ilyen horrorszinti/orgona zengi az akkordokat az elején és hát megunhatatlan, mennyire jól szól. Azután a dob, a triola, a harmadik sornál rázúzó gitár.. kár a bootlegért, hogy nem maradt fent egészben.
